Ma reggel holtan találtak egy kelet-európai származású fiatal prostituáltat Nizza belvárosában, egy lakókocsiban. A hatóságok megtalálták az áldozat holtteste mellett a naplóját, ami segíthet felderíteni halálának körülményeit.
A húgom szép volt még nagyon fiatal, és gyöngy ajkain, ébenfekete hajzuhatagába belveszett a tekintet Az anyám mosolya eltűnt a nap óta, mikor az iskolába vezető úton három forma elrabolta a húgomat ebből a világból És a kezemben ezzel a gyűlöletes naplóval miről álmodhatok, már aludni sem tudok Kimondjam, hogy Ő már nem láthatja felkelni a napot senkit nem érdekel, az hogy milyen volt Azt hinné az ember, a gazdagok fájdalma áthatóbb, mint a miénk Anyu azt kérdezi magától, kinek a hibája volt vékony hangon mormolja az imát de a kereszt a szeme előtt néma marad És én lapozom a könyv oldalait Apura gondolva a mérnöki diplomájára és arra, hogy most burkolással keresi a kenyeret Átlagos élet egy román faluban nem akarok sajnálatot akik a végén meghalnak, mindig ugyanazok Egy áprilisi este vitték el őt És én láttam ma reggel hazajönni lehunyt szemmel, nem nézett többé a tájra Ez egy darázsfészek
A Kelet modern járdáin Milánó utcáin, egy kirakatban Amszterdamban Darázsfészekben Egy mocskos bordélyházban Koszovóban egy NATO-katona karjaiban Darázsfészekben Albánia és Calabria hegyei közt Ott, ahol az állam törvénye nem ér semmit Az a darazsak fészke
Az autójuk Bukarest külvárosában gurult Ő egy ládában, egy gyors megállás egy undorító gyárban egy 16 tonnás viszi át a hűtőkamrába 2 liter olajat itatnak vele, hogy sokkos maradjon az első amputáció kevesebb mint 30, és mikor visszatér a belé lélek más lányokat lát, ahogy lassan elhagyják az életet, egyik a másik után Két nap utazás Ilona testével az ölében, aki meghalt és a nyál rászáradt az ajka szélére pedig a tánciskolában milyen jó tanuló volt Csak beledobták egy kukába, miután átküldték a másvilágra Ő maradt benn a táborban, hogy beszennyezzék, míg el nem jön a december Százan voltak, úgy bántak velük, mint az állatokkal Egy gépezet, ami megzavarja az álmokat Billogot nyomtak rájuk a klán jelével Imádkoztak, sírtak - kiszolgált katonák és részegek a kliensek Terrorizálták őket a fogvatartóik engedelmessé tették a fenyegetésekkel és lábujját egy fogóba szorították
A Kelet modern járdáin Milánó utcáin, egy kirakatban Amszterdamban Darázsfészekben Egy mocskos bordélyházban Koszovóban egy NATO-katona karjaiban Darázsfészekben Albánia és Calabria hegyei közt Ott, ahol az állam törvénye nem ér semmit Az a darazsak fészke
A Kelet és gazdag kirakatai perverz népei és a kliensek, akik azt hiszik, mindent megengedhetnek maguknak csak a Földön urak, mert tudják, a Pokolba kerülnek A húgomnak nem volt esélye ugyanolyan élete volt, mint azoknak a fivéreinknek, akik alamizsnáért könyörögnek Róma, aztán Brüsszel, aztán Genova, aztán Bonn végül Párizs, a Riviéra, Nizza a Masséna téren Zacskó, rövid szoknya és bőrdzseki egy dracéna tövében a keresett pénzt egy telefonfülkében rejtette el szomorú tekintet szerelem nélküli férfiak ölelésében jövő nélküli emberek, smink nélküli emberek Emberek, akik magukhoz szorítják, de segélykiáltásaira süket a fülük A halántékához szorította pisztolyát - a kegyetlen árnyék szülöttei könyörtelenek, akik csak a fegyver törvényének engedelmeskednek A francia rendőrség ideadta nekem a naplóját és minden sorral, amit elolvasok magamnak okozok újabb fájdalmat Claudia Iliescu, a húgom éppen 20 éves volt túladagolásban halt meg egy lakókocsiban
A Kelet modern járdáin Milánó utcáin, egy kirakatban Amszterdamban Darázsfészekben Egy mocskos bordélyházban Koszovóban egy NATO-katona karjaiban Darázsfészekben Albánia és Calabria hegyei közt Ott, ahol az állam törvénye nem ér semmit Az a darazsak fészke
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése