IAM - Dangereux

Veszélyes 

Szavakat írok egy papírra

Szövegeket írok és skandálom őket, igen az én nyelvem könnyed

A könnyedségem, hogy hangosan beszélek

Elmondom, amit a társaim soha nem mondanának a mikrofonba

A csatamező kijelölve, mi csak a választók vagyunk

De semmi nem akadályoz abban, hogy több rettegéssel töltsük meg a hibáikat

Nem csak arra gondoltam, hogy kimondom, hanem muszáj volt

Vagánynak lennem, amikor a bíró engem akart kihívni

Nem ez volt az első alkalom, hogy egy rap csapat

Amit a cenzúra kiszúrt magának és a szövegeik ütősek voltak

Így járt, azt mondtam magamnak, a szöveg cool, nincs akadály

Hazugság volt, én lettem az ASSEDIC (~Munkaügyi KP) közellensége

Világos volt, a magas rangúak az én trófeámra pályáztak

Egy hónappal később blokkolták a dossziém

Amit a mozi megenged magának, a tévé, a könyvek

A felhívás az erőszakra

Mintha minden gyilkossággal Jack Palance-t gyanúsítanák

Kommunikációs problémáim vannak

A hírszerzés lehallgatja minden beszélgetésemet

Folyton kiráz a hideg és ez megkeseríti az életem

Minden alkalommal nő a gyűlöletem, ha a Minute írja, hogy

Szembe kell szállni a rosszindulatú hazugságokkal

Kérdezzétek meg az anyámat, hogy a fia egy gyilkos-e

Ők vonják a bosszúmat a saját területükre

Bárcsak messze élhetnék a kígyóktól

Azt hittem, szimpatikus fickó vagyok, egy mintaapa, a legjobb

De nekik veszélyes vagyok

 

Csak azért, mert kimondtam, amit gondolok

Érintettem olyan témákat, amiket tabunak ítéltek

Papírra vetettem, ami körülöttünk zajlik

Azt hittem, szabad országban élek, naiv voltam

Megértettem, hogy az aktív szellem nem kívánatos elem

Elutasítottam a nyájszellemet, hogy a csapdában éljek

Hogy szemet hunyjak, hogy hátat fordítsak

Abban a formában, ahogy megpróbáltak bevonni

Láttam, ahogy a társadalom lázadójának kiáltanak ki

Gyalázat, ahol egyeseknek annyi hatalma van, hogy

Teljesen büntetlenül köphetnek a történelemre

Ez a sötét megállapítás kötelez arra, hogy kockáztassak

Szabadon engedjem a gondolataimat, újságíró legyek

Egy menekült, egy ellenzéki, egy hangosbeszélő

Túl gyakran kerültem a középpontba

Akik azt hiszik, hogy biztonságban vannak, azokat az olyan éles szem,

Mint hozzám hasonló embereké, nem hagy semmit csak úgy elmenni

A szólás szabadsága megéri a kellemetlenséget

A szakadék nagy aközt, ami hallatszik és, amit mondasz

Közzéteszem a tényeket, amennyit nekem érnek

A fotók a falakon, a telefonok a kihallgatóasztalon

Már majdnem üvöltöm, amit gondolok

Hogy tükröt tartsak az emberek elé, ez megzavarja őket

És ha a klán jelképezi a tisztaságot ma

Még teljes napfényben is szürke minden macska

Én csak a jót akarom, semmi mást

De nekik én csak egy megvadult bárány vagyok, egy veszélyes fickó