2008. december 8., hétfő

Rocca - Les jeunes de l'univers


Az univerzum fiataljai

Egészen fiatal korom óta álmodom a dicsőségről, a cash-flow-ról
Muszáj az én életemnek margóra futnia
Egy olyan rendszerből, ami semmibe vesz engem?
A tehetségem, mint egy mentőmellény biztosítja a jövőmet
A jövőm, amit fényesnek, reménytelinek, kettősnek és tömöttnek látok
A számla egy teli kasszában
Teli pénztárca, Borsalino, BMW, Porsche
Kissráckorom rengeteg álma miatt kellett megtöltenem a zsebeimet
Lopott jövő, dicsőség, a lehetőség, hogy felemelkedjek az utcáról
Hit és akarat, hogy megszerezzem, ami jár
Ez sosem veszett ügy
A világ előtted van, ne várd, hogy elússzon
Lépj ki a zsebvilágodból, ebből a pokoli körforgásból, amit a beton húz rád
A nemtörődömségből, a bűnözésből, az erőszakból
Az úgymond balszerencsédből, amit te magad gyűjtesz a tagadással
Iskolai versengés, hátrányos helyzet, rossz táraságok, akik elárulnak
Fiú! Rombolj, hogy újraépítsd, amit oly régóta tagadtál
Én hiszek magamban, benned, abban, hogy a jövő a kezünkben van
És semmi nem zárhatja el az utunkat

Az univerzum minden fiataljának szól ez az univerzális üzenet
„Én reprezentálok, mi reprezentálunk”
Azoknak küldöm, akiket szeretek
„A betonrengetegben, a betonrengetegben”
Az univerzum minden fiataljának szól ez az univerzális üzenet
„Én reprezentálok, mi reprezentálunk”
Gondold, hogy ez a mai a te napod a harcra és a győzelemre, haver!
„A világ előtted van, ne várd, hogy elússzon”

Ez az összes város fiataljainak szól
A suhancok, az elfelejtett lányok, az elítélt külvárosok és az elátkozott városnegyedek
Kifosztottak, esélytelenek, elkeseredett bevándorlók gyerekei
Mindazok, akiknek a tekintetében van egy kicsi az elveszett horizontból
Zűrzavar gyermeke, aki a töltény süvítése alatt nő fel
Akik az öröm megismerése nélkül tűntek örökre el
Az én generációm úgy nő fel a betonon, mint egy szőnyeg
Latin-Amerikát, Afrikát, Columbiát képviselem
A harmadik világot, a túlvilág könnyebbségét
A nyomorban élő fiatal szomorúságát
A rács mögött siratja fiatalságát
Mutass példát, mutasd meg, hogy te is ki tudsz ebből lépni
A remény éltet, mint az oxigén, amit belélegzünk
Ez a legnehezebb harcok egyike, a saga örök cselekménye
Ez uralkodik az alárendelten, a gazdagok törvénye
Megfordítja a statisztikákat, a felméréseket
Biztosít, hogy együtt élj vele
Hogy egy bátor ember felülírhatja saját sorsát
A győzelem, a siker felé
A rengeteg faji és társadalmi konfliktus ellenére
Franciaországban minden erőfeszítésre a düh a hála
One love. Minden fiatalnak a lakótelepek lépcsőinek alján
Azoknak gyűjtöm a reményt, akiket szeretek

Ref.

Egész kicsi korom óta álmodok arról, hogy felfedezem a világot, a világ rejtélyeit
Utazásokról álmodom az első osztályon, határok nélkül
Útlevél nélkül a Concorde-on koktéllal a kezemben
Megfigyelve az univerzumot a magasból, egyre messzebb repülve
Megválasztva a végzetem, hogy önmagam mestere legyek
Hogy azért éljek, amit szeretek
A rendszer ellenvetéseivel szemben
Jótékonykodni, a testvériségről beszélni, a bizalomról, a felejtésről
Ezek a problémák nem lennének, ha egy pillanatra egymásnak kezet nyújtanánk
A tévét nézve kevesebb szörnyűséget, társadalmi gátlásokat,
Munkanélküliséget, faji megkülönböztetést, rendőrt, nemzeti frontot látnánk
Inkább a gyerekek nevetését hallanánk, a beton betakarná a szívünket
Muszáj építenünk egy világot, ami a tiszteletre épül
De a világ úgy forog, mint a rulett és semmi nem változik
Amikor a Mindenható számot vet majd, csak ő lesz, aki ítélhet
Lányok, fiúk előre, csak egy dologra figyeljünk
Együtt mi vagyunk a kivilágított út, amin járunk

0 megjegyzés: