Névtelen depressziós
- Jó estét hölgyeim és uraim!
Isten hozta Önöket az eheti névtelen depressziósok gyűlésén.
Különös szeretettel köszöntjük az újonnan érkezetteket, akiknek
minden bizonnyal nem volt könnyű eljönni közénk. Kezdjük a mai gyűlésünket
egy bemutatkozással, ki szeretné elkezdeni?
- Én!
- Te? Rendben, hallgatunk.
- Köszönöm.
- Jó estét kívánok, Saïdnak hívnak.
- Jó estét Saïd!
- 27 éves vagyok és depressziós,
Egyike vagyok azoknak az előadóknak, akik leírják az életüket,
mint ahogy az ember otthagyja a búcsúlevelet a kiürült Prozac-üveg mellett
Nagyon nehéz volt eljönnöm ide,
beismerni, hogy igenis függök a mélabútól
Akkor ismertem fel, mikor láttam az anyámat könnyekben kitörni
mennyit ivott ő meg az én tengerben hánykódó üvegeimből[1],
Ideges leszek, ha látom, hogy ilyen szomorú
hiszen soha nem ő vágta fel a sebeimet
és nem a családom távolabbi tagjai
De a ruhájuk fekete, minden alkalommal, mikor a lemezeimet hallgatják,
Megkockáztattam, hogy zenélni kezdek,
hogy megmutatom az életem a nyilvánosságnak és így segítek a létem baján,
tudom jól, hogy önző vagyok,
mikor nézem hogyan szenvedik el a szövegeim sikereit
A poharaimat mélabús rímekkel töltöm meg
és a hangom etilgőzös kómába hajlik a ritmusokon
szeretem a súlyt, ami a témáimra nehezedik,
egyfajta részegesség, amit a fájdalom serege okoz
Mert megtaláltam a boldogságot, mikor elénekeltem a fájdalmamat
megtanultam a könnyeimen át nevetni
De rájöttem, hogy fájdalmat okozok azoknak, akiket szeretek
Mióta a melankólia poharából iszok, hogy vidámabb legyek
Megtanultam a föld alatt élni
újra megtalálni a szívem, ami egyszer már kővé lett
a családom miatt vagyok itt, a névtelen depressziósok közt
Eleinte nem azért rappeltem, hogy megéljek belőle
mind rappeltünk az egyik blokkban, egy rádió körül, hogy szórakozzunk
imprózni kezdtem, csak kötögettem a szavakat
aztán begyújtottam a mic-ot és a szám lángszóró lett
előadtam a szójátékaimat,
és nem aludtam többé
ébren töltöttem az éjszakákat, hogy megteljenek a papírjaim
megnevettettem a haverokat a Kicsi Robert[2] segítségével
de minden megváltozott, mikor elvették tőlem az apai szerepet
fájdalmat éreztem a pillanatban, mikor fel akartam vágni az ereimet
azt kellett mondanom magamnak "gyűlölve szeretlek"
hallanom kellett, ahogy az anyám sírt egész éjjel
a szokás miatt, ami az apámat a poligámiába kényszerítette
igaz, hogy már kijöttem az árnyékból, de a világ olyan kemény[3]
hogy nem írhattam mást csak "a szabadság madarát"[4]
minél idősebb vagy, annál kevesebbet mosolyogsz
az idő elfújja és lerombolja a homokváraink
tudjátok, ma egy nő kezelésre küldött
mióta kevesebb a jó szövegem
kevésbé vagyok szomorú
de még mindig ezt a kurva melankólia-tesztet töltögetem
Mert megtaláltam a boldogságot, mikor elénekeltem a fájdalmamat
megtanultam a könnyeimen át nevetni
De rájöttem, hogy fájdalmat okozok azoknak, akiket szeretek
Mióta a melankólia poharából iszok, hogy vidámabb legyek
Megtanultam a föld alatt élni
újra megtalálni a szívem, ami egyszer már kővé lett
a családom miatt vagyok itt, a névtelen depressziósok közt
- Köszönjük szépen Saiid, köszönjük az előadásodat.
Ki szeretné átvenni a szót?
- Én nagyon szeretném.
- Hallgatunk.
- Jó estét, Mélanie vagyok.
- Jó estét Mélanie.
- 26 éves vagyok és én is depressziós,
én is egy lány vagyok, akik az életét gyűlöli
előadó vagyok akaratom ellenére, mert a pszichiáterek nem érdemlik meg a kinevezésüket
már mióta a sötét fájdalom emészt
hiányzik a szeretet, de össze is zavar
így hát eléneklem az én sebeimet...
Skit
- Ez a terápia segített megoldani a melankólia-problémáit?
- Őszintén szólva nagyon jót tett, látni hogy nem vagyok egyedül, hogy beszélhetek róla,
igen, nagyon-nagyon sokat segített.
- Megértette, hogy miért esett melankóliába?
- Tudja, a világ teljesen megbolondult, az embereknek már nincs rendes értékrendje, sok embert látok magam körül, akik értik ezt, de sokuknak nincs semmi vesztenivalója, és ez megrémiszt engem.
- Megrémiszti?
- Nagyon megrémiszt, mert nincs veszélyesebb annál az embernél, akinek már nincs semmi vesztenivalója sem.
[1] Lásd: Psy4 de la Rime: Comme une bouteille a la mer (Mint egy tengerben hánykódó üveg)
[2] Petit Robert: egyfajta értelmező kéziszótár (Le Robert Kiadó), 1967 óta több kiadása is megjelent, a mostani 60000 kifejezést tartalmaz
[3] Lásd: Psy4 de la Rime: Le monde est stone (A világ kőkemény)
[4] Lásd: Soprano: La colombe ( A gerle/galamb – a szabadság szimbóluma)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése